~ 4 - Találkozás a fiúkkal

Sziasztok!

Szomorúan tapasztalom ,h az olvasóim alig mutatnak életjelet: se egy komment, se egy feliratkozás. :/ Remélem ,h ez nem azért van,mert nem tetszik a sztori. Ha van v.mi hiba benne, akkor nyugodtan írjatok!

Puszi: Dorcsú *

Egy kis segítség a történethez. :) Mivel a csapatot egy létező csapat ihlette ( a The Saturdays), ezért tőlük veszem a dalokat. Ide beteszem a képeket ,h eltudjátok képzelni ,h melyik The Butterflies-os csaj melyik The Saturdays-es csaj szólóját énekli :D

A város  nézés eléggé kimerített minket, pedig alig mentünk valamennyit, inkább beültünk egy Mekibe, és ott töltöttük el az időnket, míg meg nem találtak minket a rajongók. Utána már nem volt kedvünk máshova menni. Persze Judy szokásához híven Derick-el, flörtölgetett, így őket egyedül hagytuk lent a halba. A kimerültség miatt elég hamar le is feküdtünk.

~

– Ébresztőőőő – ugrott rám valamelyik idióta.

– Mi van? – kérdeztem álmos hangon, miközben átfordultam a másik oldalamra.

– Ma találkozunk a jövőbeli paskóinkkal –  szállt le végre rólam Judy.

– Te nem Derick-kel vagy? – ültem fel.

– De. De biztos egyszer a pasim lesz valamelyik – mosolygott rám.

– Csak engem keltettél ilyen őrült módjára – másztam ki az ágyból, majd a bőröndöm felé tartottam.

– Még Szonit is így keltettem, a többiek már fent vannak.

– Mert mennyi az idő?

– Fél 9.

– És mikor kezdődik a próba?

– Egy óra múlva. Úgyhogy siess. Kint várunk, kész a reggeli – állt fel, majd kiment.

Kivettem a bőröndömből egy szürke melegítő alsót, és egy sárga melegítő felsőt és kimentem a többiekhez.

– Jó reggelt – köszöntem nekik – Hogy hogy ilyen hamar keltetek?

– Judy felébresztett minket – ásított egyet Szoni.

– Én meg nem tudtam aludni – válaszolt Frigi is.

– Figyeld, beszélhetnénk – fordult az eddig csöndes Ildi  a mi kis őrültünkhöz.

– Persze – szállt le a bárszékről – Pedig úgy akartam, hogy én kezdeményezzek de mindegy.

– Remélem, hogy kibékülnek – kavargattam az előbb elkészített kakaómat.

– Én is nagyon. A csapatért is és amúgy is,  mert már idegesítő ,hogy fasírtba vannak– helyeselt Frigi.

Miután Ildi és Judy kijöttek a szobájukból, és megbeszéltnek minősítették az ügyet, végre elindulhattunk a  próbaterembe, ami a földszinten volt.

– Nos tehát, mivel kezdünk? – kérdeztem Hannát, miközben leültem az egyik székre.

– Talán a Keep her az ami nem annyira megy – felelt.

Mindenki leült a székekre, majd belekezdtünk a  dalba. Mindent elénekeltünk. Ez bele telt 2 órába is, mivel még egy kicsit javítgattunk a dalokon, plusz hülyültünk is így elhúzódott a próba.

Zene

– Nos és most lányok a Denialt háttal fogjátok elénekelni – csapta össze tenyereit Hanna.

– És miért ? – nézett rá Ildi furán.

– Ez egy új módszer. Na gyerünk – sürgetett minket.

Végül beadva a derekunkat, háttat fordítottunk, majd belekezdtünk a dalba. Ez a dal ment a legjobban, ezért is hagytuk ezt a végére. Mikor a végén elénekeltünk az utolsó sorokat is hátra fordultunk, majd érdekes látvány tárult a szemünk elé. Judy még fel is sikoltott. Ott állt előttünk mosolygósan és helyesen a One Direction. Végig néztem rajtuk és mind az 5-en ott mosolyogtak. Zayn zsebre dugott kézzel , Louis  a földön ülve, Harry a haját igazgatva, Niall szendviccsel a kezében Liam meg kedvesen állt ott előttünk.

– Nos lányok, ők itt a One Direction, ha nem tudnátok – nézett ránk mosolyogva Hanna.

– Lányok, mutatkozzunk be csak a formaság kedvéért – állt fel Louis majd oda lépett Judy elé és kezet fogott vele.

A többi srác is követte így most már hivatalosan is bemutatkozhattunk egymásnak.

– Károlyi Bíborka – nyújtottam a kezem az elém lépő Niall felé. Ő pedig furán nézett rám.

– Niall Horan – rázott kezet – Nem tudtam, hogy kell kimondani. Nem baj csak, ha Bibinek hívlak?

– Nem, végül is ez a becenevem – nevettem én is.

– Zayn Malik – nyújtotta a kezét.

– Károlyi Bíborka – ismételtem meg a nevem. Megfogtam a kezét, mind a ketten egymásra szemébe néztünk, majd mikor tudatosult bennünk, hogy már hosszabb ideje fogjuk egymás kezét, hirtelen elengedtük, és különböző irányba néztünk. Éreztem, hogy az arcom tiszta piros, ezért tovább léptem Harryhez.

– Harold Edward Styles – állt elém komolyan.

– Károlyi Bíborka – utánoztam én is, majd mindketten elnevettük magunkat. Rendes arc ő is.

Miután bemutatkoztam Liam-nek és Louis-nak is, várakozóan néztem  a többiekre, akik szintén végeztek.

 – Lányok, ha akarjátok megnézhetitek a mi próbánkat is – szólalt meg Harry, de láttuk, hogy leginkább azt akarja, hogy Frigi nézze meg a próbájukat.

– Szívesen – ült le Judy a falhoz. Tehát helyettünk döntött.  Mi is követtük őt és elhelyezkedtünk mellette  a földön. A srácok fantasztikusak voltak. Ott hülyültek, és még is kitudták énekelni a hangokat. Ilyet még mi azért nem tudunk. Mikor végeztek egy-egy dallal, mindig lelkesen tapsoltunk és sikongattunk. Persze nem olyan rajongósan, csak úgy ahogy a jó dalokat megszoktunk sikítozni (xD)

– Milyenek voltunk? – kérdezte tőlünk Louis az utolsó dal után.

– Szuperek – mosolyogtam rájuk.

– Akkor jó –  mosolygott vissza Harry – Nekünk most mennünk kell egy rádió interjúra, de ha nincs programotok estére szívesen átjövünk.

– Csináljunk ismerkedő estet – csapta össze tenyerét Niall.

– Lányok? – fordult felénk Louis.

– Én benne vagyok – helyeselt Ildi, mire mindannyiunk ugyan így tettünk.

– Akkor sziasztok, 8-kor jövünk – intett egyet Liam. Lepacsiztam Louisval, elköszöntünk a többiektől, majd mi is a lakosztályunk felé tartottunk.

– Tök rendesek – mondta Szoni, mikor beléptünk.

– Na nem tartod őket perverznek? – nevettem el magam.

– Már nem annyira – ült le a kanapéra.

– Van egy ötletem lányok – pattant be Szoni mellé Judy.

Mi 3-an is követtük őket és lekuporogtunk a kanapé köré.

– Arra gondoltam, hogy mindenki elmondja, hogy kijön be neki a bandából.

– Ne már, ez rossz ötlet – szólalt meg Frigi.

– De most miért?

– Úgy is megtudnánk, mivel ismerjük egymást. Én benne vagyok – mondta Ildi.

– Igaza van – helyeselt Judy.

– Nekem sincs ellenvetésem – húztam meg vállaimat.

Mindenki Szonira nézett, hogy megtudjuk ő mit gondol.

– Hát… – nézett körül – Én nekem senki se tetszik, de ti elmondhatjátok.

– Ne mondd már, hogy semelyik se jön be legalább egy kicsit se – néztem rá furán.

– Nem – mondta felháborodottan, de látszott rajta, hogy nem mondd igazat.

– Oké, de úgy tudod, hogy ismerünk, és azonnal észrevesszük, hogyha megtetszik valamelyik.

– Jó, akkor majd megtudjátok. Na ki a következő ?– sürgetet minket Szoni.

– Bibi? – fordult hozzám Ildi.

– Neki Zayn – mosolygott rám Judy.

– Mi ? Ez honnan veszed? – húztam össze a szemöldökömet.

– Láttam mi történt köztetek a bemutatkozásnál – kacsintott rám.

– Mert mi? – kíváncsiskodott Frigi.

– Hát egy kissé forrt köztük a levegő – mosolygott Judy.

– Nem is mesélted – lökte meg a vállam Ildi.

– Mert nem is volt rá időm – nevettem fel.

– Mond mááár – nyavalygott Szoni.

– Csak elpirultam mikor kezet fogtunk – mondtam. Tudtam, hogy nem ez a teljes igazság, de ennyi elég volt. Sose voltam az a nyálas fajta, aki arról áradozik, hogy mit érzett mikor az a fiú ránézett, vagy más egyebet csinált  – Frigi? – fordultam a velem szemben ülőhöz.

– Hát talán Harry – mosolygott kínosan.

– Tudtam én – fordult felé Judy – Láttam mit össze nem flörtölt veled.

– Hoppá- hoppá, valaki már is megtetszett fürtöskének , és az érzései nem viszonzatlanok – kacsintottam Frigire.

Hirtelen Szonira tévedt a szemem, aki csöndben, és elég fura fejjel figyeli az eseményeket.

– Első nap csak nem érez semmit – mondta Ildi – Csak max. szimpi neki és ennyi.

– Lehet első látásra szerelem – magyarázta Judy is.

– Ugyan már, csak a külseje tetszhet neki. Egyáltalán nem lehet az ember szerelmes, egy pillantásra. Ha azt mondja, akkor meg nem tudja mi az a szerelem.

– Hát én pedig hiszek az első látásból szerelembe. De után kezdett el vele ilyeneket csinálni, miután bemutatkoztak egymásnak. És lehet ,hogy a bemutatkozása tetszett Harrynek Frigiben.

– Harry nőcsábász, biztos csak játszani akar Frigivel – érvelt Ildi.

– De egy próbát megér.

– Te összetörnéd a barátnőd szívét – állt fel hirtelen Ildi és Frigifelé mutogatott. Mi 3-an csak nagy szemekkel figyeltük az eseményeket, nem tudtunk hozzászólni. Judy felállt és a hálószoba felé tartott, és ott folytatták a veszekedést.

– Ez kész őrület – fogtam a fejem – Most mit csináljunk velük?

– Fogalmam sincs. És arról sincs, hogy miért ilyet harapósak egymásra – tárta szét a kezét Frigi.

– Az is fura, hogy Ildi kezdeményezi, Judy csak belemegy, mert utálja ,ha nem neki van igaza – mondtam.

– És miért pont Harry? – nézett fel Szoni, mivel eddig a földet pásztázta.

– Mi? – nézett Frigi furán a téma váltás miatt.

– Miért pont Harry jön be ?

– Hát nem tudom, ő a leghelyesebb. Ennyi. Ez volt a kérdés nem? Amúgy miért kérdezed?

– Semmi – dőlt hátra a fotelbe Szoni gondolkodva.

Hm…

Ne feledjetek komizni és feliratkozni a rendszeres olvasók közzé ;) KösziPuszi: Dorcsú ♥